Egy széttiport varangy az út repedt sarában. Nincs május, nincs tavasz, nincs megbocsátás. Részeg suhancok sírokat gyaláznak. Vasárnap este tízig nyitva van a bolt. A bor vérré válik papunk aranyszájában.

Dudás Attilának Nagybetegen kivánszorgok a kertbe. Talán utoljára élvezem a simogató őszi fényt. Görcsberándult fákról gonosz körtéket tépkedek. Dobálom a szomszéd kutyát. A dió még meg se ért. Ez a tegnapi szél leverte mind. Avas bűze ruhámba bújik. Valami komoly szeszt hozzatok utánam, kérlek, mert a nyelvem csupa lepedék, és mint a vízihullák, olyan szelíd […]

Szabó Rozália korunk szexximbóluma az őselemmel kefél.

Menta, citromfű, víz, jég és tealevél… Hogy’ lesz ebből sör?

Szen-Csün mester geometriája Egy pont között a legrosszabb út vagyok.

Szándokom direkt gondolatgát, vértérkép – Szekunderprimer.

Ne ríjj, barátom, mert az alagút végén már látszik a fal!

Ez se jött össze: gazdag már nem lehetek, kövér aligha. Bölcs talán lehetnék még, de az hülyén nézne ki.

Odább a seregélyek komoly tanácsot tartanak hátha beérik mégis a szőlő Triumfál Trianon Összekeverve letépett tagjaid tömegsír-magányodban húzd magadra a maradék földet maradék emberséged ha reszketnél maradék nemzetem

Halálom csupa zöld. Végleg kihalt a Föld. Sligo fölött az ég nem lesz már soha kék.