Tiltakozás

Holnap politikai demonstrációt kívánok tartani azért a jogomért küzdvén, hogy a túróstésztát is kanállal ehessem! Korábban már kiharcoltam, hogy a mákostésztát, rakottkrumplit és rántott borjúlábat ehetem kanállal, de az átlagember még mindig görbe szemmel néz rám, és a vendéglőben se kapok automatikusan kanalat is, csak ha azt külön kérem! Mi ez, ha nem diszkrimináció, kanalofóbia, […]

Tanmese

Egy hideg téli reggelen Artivagyok a tűzhely előtt guggolt és teli pofával fújta, szította a tüzet. Egyszercsak boldogan kiáltott föl: – Mester, megvilágosodtam! Szün & Csüng, a bölcs, áldott legyen a lábnyoma, odalépett tanítványához és nyakonzúdította egy dézsa vízzel. – Ég a kabátod, te agyalágyult! – csóválta meg ősz fejét.

Tanmese

(taoista fabula) Egy zegernyés őszi napon így szólt Szün & Csen mester, áldott legyen minden lépte, kedves tanítványához, Artivagyokhoz: – Vedd fel, ó gyermekem, a cselekvés gumicsizmáját és caplass le a faluba, hirdesd Buddha szent tanait a szájtáti prosztóknak, és hozz nekem egy tömlő bort! – Hozzál magadnak, ha piálni akarsz! Nem látod, hogy éppen […]

Hannelore von Arschhöle: Álomnászút

A kankalinokkal hímes, szárnyaló tavasz már viszonylag oly régen zuhant a vasfogú semmibe Olea és Ashley szívmelengető szerelme mellett, ámde korántsem múlottak el azok a bőséges pennsylvaniai olajkutak, amelyek a századfordulón megalapozták Olea családjának jómódját, de oly csekély örömet ontván gargantuai méhéből, mint az egész tövissel koronázott fájdalmas életút, amelyben egy tragikus félreértés és az […]

Zsáner

Mohos malomkőasztal, körülötte néhány öreg fatuskó, kisebbek, nagyobbak, ahány, annyiféle. Az asztalon egy kancsóban bor, három üvegpohár. Egy mámoros darázs szédeleg, más hang nem hallható. A három férfi már nem nagyon beszélget, a bor is csak megszokásból van előttük, talán, hogy ne legyen üres az asztal. Ritkán kortyolnak a homályos poharakból, pedig kiváló, kicsit karcos, […]

Higiénia

A haverom diósjenei volt. Egyik ősszel meghívott hétvégére. Még élt a nagyapó, aki csizmadia volt és a jó ismerősöknek néha vállalt kisebb javításokat. Bejött egy öregember, mutatja a csizmáját: – Nédda má, Sándor, hát nem elfeslett! Varrd má meg! – Hát akkó vessed lé! A vénség leszuszakolta a romos jószágot, aztán elképedve nézte a hóttszutyok […]