Kedvencem az olaszrizling,
lobog rajtam gatya és ing.
ha a púpom
fölpumpálom
s poharamban nem csak víz ring!

Egy kazuár a kvazáron.
Kitett gyerek – egy rémálom!
Vajh, mit táplálkoz’,
és nem magányos?
Hozzám hozzák azt is: látom.

Ha raccsolna Bella Dóra,
igencsak rossz ómen volna.
Tátanád a szádat:
hát, csak nem feltámadt
a vérnősző Dolabella?

Nem volt olyan ősrégen:
a festői Őrségben,
egyik éjjel,
némi félsszel,
berúgtam az őrségen.

Drága kis doktornő, sajog, mint tőrdöfés
valami rég bennem – minek a trükközés!
Szeret, vagy nem szeret,
kitárom lelkemet:
jöjjön hát, üsse kő, a végbéltükrözés!

Költőnőnknél DUGig a kassza:
siker, fény, nincs ok a panaszra.
És így liheg:
Ó, már ihlek,
Pegazus, repíts a Parnasszra’!

Eukaliptuszon kepeszt a koala,
lusta, mint a lajhár, szaros a valaga.
Örökké belőve,
ül a lila ködbe’,
bambán pislog elő zsebéből a fia.

Volt egy gyöngyhalász, kit Omárnak híttak,
bugyogójában derekas a hímtag.
Asszonyai dicsérték,
ím a drámai vétség:
egy cápa lerágta – s nejei ríttak.

MBT-nek

Ha tükrébe néz Tévelygő mester,
egynéhány ráncot már reggel restell.
Montblan’ a két emelet,
de segít a bölcselet:
„kedves barátom, lassan a testtel!”

Lakott Óbudán egy kárpitos, patriot,
reggelente ivott egy stampedli apricot,
ám kifogyott egy nap,
így szesz nélkül maradt –
hazament s mérgében ette az afrikot.