Ez a lelkes ifjú titán
más országba húzzon ki tán,
vagy a büdös francba!
Nem mindenki bamba:
átlátunk az ócska szitán!

Míg orgonál Buxtehude,
néhány hubit gyorsan húzz le!
Később még egy párat,
míg nem leszel fáradt,
s akkor aztán hú, de buksz te!

Inkább sót nyalni vágyott a vén kecske,
mintsem követ püfölni a zord Recskre,
hol tahók az őrök.
Csak a szexus örök,
s az se baj, ha kicsit rút a menyecske

Bár a seggit is kinyalád,
kibabrál veled a család.
Ha borozni mennél,
rögtön fontos lettél,
s ha elmész mégis, zeng a vád.

Hogyha egyszer megöregszem,
s végképp elmegy minden eszem,
majd söröm aljárul
kacsint rám kajánul
ottfelejtett üvegszemem.

Legjobb zenész Henry Purcell,
mellette Bach is eltörpül.
Megőrülök én,
ha játszik a G-n,
akár alul, akár fölül!

Egyszer megcsókolt a Múzsa –
repesett a szív, máj, zúza!
Egy kapualjban,
ihletet kaptam
s farkamon maradt a rúzsa.

(változat)

Szomszédomék éppen csigatésztát falnak,
csillog a képükön, mint rászáradt hajlakk
a zsíros pörköltszaft;
kanállal zabálnak.
Kíváncsi lennék rá, hogy mekkorát szarnak.

(gasztrointesztinális limerick)

Bőg a búgócsiga, nekimén a falnak,
szomszédomék éppen csigatésztát falnak.
Tocsog a pörköltszaft,
kanállal zabálnak,
csillog a képükön, mint rászáradt hajlakk

Pertissel húzatom a „Vadászban”, Pesten,
és benyálazódik a lelkem, a testem.
A Titanicra szól jegyem,
majd kikötök egy jéghegyen –
így lesz, tudom: mindig kalandot kerestem.