Nincs képmutatás,
manír, hazug bók, kamu –
őszintén hülyék.

Durva performensz.
Kérlek, ugyanez legyél,
ha újjászületsz!

(Menyétkének)

Őszi haikuk
a pergamentekercsen –
vízzel festett köd.

Vége az ősznek.
Száz év tél következik:
evés és halál.

Föllökik egymást
egy tányér híg levesért
a megváltottak.

Zseblámpafénynél
néztem a paplan alatt
a pucér Lorent.

Moralizálunk
és esztétizálgatunk,
s nem teszünk semmit.

Ülnek a padon.
Szemükben a fáradtság
s örök szerelem.

Újév hajnalán
egy eldobott trombita
vért köp a hóba.

Rossz szokásaim
hibáim, félelmeim
nincs hova raknom.