Károgva száll a sok levél, a reggel már fázós-fehér, ördögszekéren jár a szél, szeretkezik nyárral a tél.

Semmiben lebeg a felkelő telihold, mint ígéretek.

Végy egy adag észt, keverj hozzá érzelmet – és edd, ami van!

Igazi szakács önmagát tálalja föl ételeiben.

Elhúzok a főzde mögé, könnyíteni magamon. Kivágom a rézelejét, leokádom a karom.

Egy lityi törköly, mazsola és citromhéj – meglásd, használ az!

Reggelire kuffer kefír?! Nem vagyok én fukar kufár, sem pediglen fakír kafir!

Tündér ez a május Gyönyörű combokat mutogat a szél A lányok meg mind irigy dögök Kifosztják nevetik tolvaj szemem

Sündisznók szeretkezéséről szól a költemény és kiscsirkék gurulnak összevissza benne Folyamatos a május – ezt tessék észrevenni A csigák és pókok mindent összemásznak és a márnák nem ívnak az idén

Megőrjít május csiklandó nevetése, asszonyillata.