Epigramma egy borissza költőre

Elmúlás szaga ihleti Schillert isteni versre, téged a siller üdít – s verseid illata szar!

A panaszkodó költőkre

(két epigramma) Tenger a gond, így nem lehet írni se immár – sír a poéta, szegény, zokszava égbe kiált. Drága barátom, nézd csak a kertet: szú öli, hernyó, féreg emészti a fát – s ágain alma terem! Tenger az ár, itt nem lehet inni se immár – bőg a poéta, szegény, tíz laza fröccse után; […]

Ősz

Sárgul a hársfalevél, a latyakban gesztenye toccsan, izzik a repkény, lángbaborítja az ócska kerítést. Csattan a kertkapu, szürke betoncsövek orgonasípok, vágtat a szél. Odafenn harsog a távvezeték.

Április

Április ünnepi éneke harsog az orgona ágán, ébred az udvar, szertegurulnak a kiscsibe-fények. Éled a kert is, földszaga hirdeti: itt van a Húsvét!

Epigrammaköltő magamra

Tökhülye daktilusok kalapálnak, a hexameter kész, ráüt a pentameter – termel a tisztes ipar.

Október

In memoriam Berzsenyi Dániel Október lila szirmai hullanak, itt van a búcsú, barnul a berkenye, hárs és juhar ága kopár, „hervad már ligetünk” szine és csak a föld feketéllik, gyászol az ősz, palaszín föllege sírva fakad.

Március

Füst nélkül lobogó törek úszik a zöld vizen. Üszkös csonkok, mint szuronyok meredeznek a tóban. A koszlott nád ég – Március ünnepi lángjai. Itt a tavasz már! Jótékony butulás tüze égeti, hamvad az emlék.

Tizenegy Árpád-kori hexameter

Tarján Tamás születésnapjára Tarján, Úz, Keszi, Ond, Buda, Kürt, Vata, Tas, Huba, Kurszán, Alpár, Kont, Keve, Hont, Vezseny, Onga, Levente, Lehel, Fajsz, Rátót, Vajta, Botond, Gyula, Örs, Tököl, Illye, Monoszló, Ják, Üllő, Töhötöm, Csaba, Csát, Beled, Édua, Tázlár, Álmos, Detre, Csanád, Mizse, Bács, Becse, Bendeguz, Ellák, Nyék, Gég, Zolta, Zalán, Abos, Őd, Csepel, Ugrin, Uros, […]