Tisza parti idill*

Süllőhínár között,
a Tisza-tó partján
vartyog a kis unka,
uvít a toportyán.

De az én falumba’
a szülék szava szép,
reggel, délben, este
James Joyce-t kántál a nép.

Minden süldőlánynak
megpezsdül a vére,
ha poéták jönnek
Tiszabrekekére.

Háztetőn a cakó
Prágait kelepli,
mer’ a Károly Gyuri
kicsit magos neki.

Főszerkesztő urunk
Szkárosit kínálgat,
de a szomjas költők
inkább snapszra vágynak.

A sok írástudó
vegyilírát kortyol,
meg is részegülnek
a Masszi(v) honortól.

Szegény póri népben
deprimál a velő,
Naputasok nyomán
még a Polisz** se nő.

(* egy elmaradt NAPÚT-bulira
** Polisz – irodalmi folyóirat, ahol a szerkesztők korábban dolgoztak)

Szólj hozzá!


Warning: Undefined variable $user_ID in /data/0/5/058a1759-b1d8-43cb-9fd2-839fbcce43b6/karolygyorgy.hu/sub/irasok/wp-content/themes/apricot/comments.php on line 56