Az uramat

Az uramat a rendőr feljegyezte,
mert veresen vigyorgott épp a lámpa,
komoly kis könnyeket hintvén hajába,
véres fejét a kövezetre ejtve.

Kaput tátott egy ósdi bérkaszárnya,
az utcai nép mind csodálva leste,
amint elhúzott ott ferdén, sietve
libbent hízott galambok béna szárnya.

A régi, rosszulácsolt priccsre vetve
csak ül most, és a kóter kurva tetve
busong hajában, mint az este árnya.

Az uramat a rendőr feljegyezte,
az ajtókat motozza éjjelente,
mint holtleány, vidéki sírba zárva.

(pardon, Kosztolányi)

Szólj hozzá!


Warning: Undefined variable $user_ID in /data/0/5/058a1759-b1d8-43cb-9fd2-839fbcce43b6/karolygyorgy.hu/sub/irasok/wp-content/themes/apricot/comments.php on line 56