Sziget

Lehetne egy sziget nem messze innen,
félúton épp’ oda- s idefelé,
hol rőt a tenger, mint eperzselé,
s élnénk érett sajton, sózott heringen.

Hajónkat déli szél repítené,
s a dús földön kétszer teremne minden,
ott újjászületnénk szerelmeinkben,
Aranykor! repesne a szív belé.

Sűrű a szaft, lágy a bélszínfilé,
és munkáját ha este letevé,
a pince hűvösén borozna Isten.

Óbor lenne a vers, nem ócska lé,
s az olvasó a szót megértené,
ha volna egy sziget, nemmessze innen.

Szólj hozzá!


Warning: Undefined variable $user_ID in /data/0/5/058a1759-b1d8-43cb-9fd2-839fbcce43b6/karolygyorgy.hu/sub/irasok/wp-content/themes/apricot/comments.php on line 56