Pilisi reggel

(Oravecz Imrének)

A hentesnél,
aki Cotazym fortén és Ulceránon él,
és egy rokonát az ötvenes években
majdnem elütötte a dömper,
dobozhangon valami globalizációs nótát
nyivákol a leharcolt tajvani magnósrádió,
hogyaszongya’: az én rózsám sweet sixten,
jó vele a sixtynine – vagy valami hasonló.
Kék tyúkok, rőtvörös karajok,
barbirózsszín malAcdarabok
vacognak az idegesítő neoncirpelésben.
Tizenhét szál fokhagymás füstöltkolbász –
fallikus szimbólum e korai órán,
egyen-műanyagvödrökben hagymázos hering –
páratlan ízkompozíció.
A hidegen sajtolt, opálos olivaolaj
hát, az évek óta biodekoráció itt.
De a Rákóczi utcán,
az október eleji ellenfényben
egy festettszőke varrónő
óvodába vonszolja első urától való,
majdan dyslexiás, különnemű ikreit.
Látenciaidő.
Most nyit a vasbolt, zajlik az élet.