Panel

A dívány fölött falranyalt plakát van:
a víz smaragd, ég kék, a yachtok úsznak.
Mi nem megrögzött utazók vagyunk, csak
trogloditák, beton-barlanglakásban.

Mikor a legvadabb pornó is untat,
s minden idegesít, úgy általában,
s ténfergünk, lötyögünk té s tova fádan,
a tengerpartra felnyaljuk magunkat.

Fehérfogú csajok, alig-ruhákban,
mindig gusztusosan, mindig vidáman
magukat kelletik, körülrajongnak,

lebarnult dendik röhögnek pofátlan,
s mi étlen ülünk, gyér gyertyavilágban,
mikor kikapcsolják a villanyunkat.