Hommage à József Attila

Bezárt a „Zsibbasztó”, kábán fekszik a zaj,
már elcsitult a ház. A proliasszonyok
rosszkedvű testében, akár a cukorbaj,
a rossz, tévécukros álom topán makog.
Falakban alszanak a húgyszagú gőzök,
a satnya akácon már sárgul a levél,
vézna kamasztestén szánalmasan lötyög
az örökölt kabát – a külvárosi éj.