Észak

(in memoriam E. T. A. Hoffmann)

Öreg hajókon elszakadt vitorla,
a halpiac kihalt, bűze csak emlék,
Lübeck utcáin andalog a pára,
cikóriaszagú, magányos esték.

Az együgyű korál hótiszta hangja
Buxtehude orgonáján lebeg még,
megáll a szél s egy múló pillanatra
kitárul és bezár a végtelenség.

Szólj hozzá!


Warning: Undefined variable $user_ID in /data/0/5/058a1759-b1d8-43cb-9fd2-839fbcce43b6/karolygyorgy.hu/sub/irasok/wp-content/themes/apricot/comments.php on line 56