A meditációról

Egy csöndes tavaszi esten Artivagyok, a tanítvány eltűnődött és úgy maradt. Mintegy három és fél esztendő múltán hirtelen megszólalt: – Az újjászületésen tűnődtem, ó bölcs atyám – mondta Szün & Csen mesternek, kinek Buddha egyengesse minden lépését, – vajon milyen formában születnek újjá a dilinyósok? – Tanítványként – válaszolt csendesen a mester.

A megvilágosodásról

Egy hideg téli reggelen Artivagyok a tűzhely előtt guggolt és teli pofával fújta , szította a tüzet. Egyszercsak boldogan kiáltott föl: – Mester, megvilágosodtam! Szün & Csüng, a bölcs, áldott legyen a lábnyoma, odalépett tanítványához és nyakonzúdította egy vödör vízzel. – Ég a kabátod, te hibbant! – csóválta meg ősz fejét.

A bor mérsékletes élvezetéről

Egy zegernyés őszi napon így szólt Szün & Csen mester, áldott legyen minden lépte, kedves tanítványához, Artivagyokhoz: – Vedd fel, ó gyermekem, a cselekvés gumicsizmáját és caplass le a faluba, hirdesd Buddha szent tanait a szájtáti prosztóknak, és hozz nekem egy tömlő bort! – Hozzál magadnak, ha piálni akarsz! Nem látod, hogy éppen most világosodok […]

Az alkalmazkodásról

“Tovább a lenini úton!” – rikkantotta el magát Szen-csün mester (legyen áldott a bölcsessége), amikor egy vlagyivosztoki előadása után kitámolygott a kocsmából, azután gyönyörű ívben keresztülesett a biciklijén.

A geometriáról

“Egy pont között a legrosszabb út vagyok.” (Szün & Csüng mester)

A gonoszról

“A Sátánnak is megvan a maga keresztje.” – mondotta Szün & Csüng mester, aki, mint tudjuk, sem volt keresztény, sem sátánista.

Az udvariasságról

“Az udvariasság a szeretet ruhája.” – mondotta Szün & Csen mester (Buddha legeltesse rajta a szemét) Artivagyoknak és kopogott az ajtón, mielőtt kiment a kertbe ribizlit szedni.

Szün & Csüng haikuja a türelemről

Beszállt egy fecske nyitva felejtett számba és most rak fészket.

Szün & Csüng haikuja a felgyorsult világról

Cseresznyefámról megint lehullt egy levél – rohan az élet.

A restségről

Egy nyári reggelen így szólt Szün & Csün mester (áldott az ő bölcsessége) kedves tanítványához: – Fogd a kosarat, ó gyermekem és indulj a piacra, mert elfogyott a mungóbab! – De mester, én most éppen meditálok! – ellenkezett Artivagyok. – Meditálsz a lófaszt, csak lusta vagy, mint a vízibivaly barackéréskor.

« Újabb bejegyzések | Régebbi bejegyzések »